1775. Plébániaház

Az alább leírt adatok Regős Frigyes plébános (1905-1987) Csapodról írt tanulmányából valók, melyet az 1960-as években írt le.

A régi plébániaházra vonatkozó első adatot az 1631. évi Egyházlátogatási Jegyzőkönyvben találjuk. "Itt a prédikátori ház hely szám szerben vagyon… Szomszédja egy felől a templom, egy kis szabad föld lévén mellette… alszélről pedig CZECZEI Uram pusztája."

Tehát már akkor is ott állt a plébánia, ahol ma. Hogy mekkora volt és milyen, arról nem szól a jegyzőkönyv.

Az 1697. évi első Kánoni Látogatás jegyzőkönyve elég felületesen intézi el a plébániaházat. Csak annyit mond róla: "Domum habet ruinosam". Tehát romház. Ez alatt sok mindent lehet érteni.

Az 1714. évi Canonica Visitatio egyetlen szót sem szól a plébánia épületéről, pedig hát az 1697 óta csak még jobban romossá lehetett. Érthetetlen számomra ez a felületesség!

Az 1733. évi Canonica Visitatio jegyzőkönyve már beszédesebb. Amit mond, az szomorú valóság "habet Parochus domum, cujus Aedificium, praetercorpus unius cubiculi et camerae conservatioriae, totum pessimum et ruinosum una cum tectis."[1] Tehát a plébánia össze akar dőlni. Csupán egy szoba használható. A szalma tető rossz lévén beázik és a fagerendás mennyezet beszakadással fenyeget.

A plébániaház újjáépítését nem lehetett már sokáig halogatni. Elérkezett a cselekvés ideje.

Az újjáépítéssel kapcsolatban tört ki viszály 1754-ben Csapod és a filiális Pusztacsalád között. Mint nyelvi dokumentum is érdekes a csapodiak levele a győri Szentszékhez.

"Nem más okbul kénteleníttetünk… …folyamodunk, egyedül ezen okbul, hogy az Parochiális Házunk építtisiben az külső Filialisták, vagyis közsígek semmi segítséggel nem akarnak hozzánk lennyi, tellyessíggel csak Szegíny Helysígünk nagy költsíggel kíntetleníttetik fel építeni... ...mely is nagy és sulos terhire fogh esni Szegíny Helysígünknek, ha a Filialisták nem fognak hozzánk segítséggel lennyi, holott minden harmadik Ünnepnap nálok vagyon az Isteni Szolgálat. Kire való nízve nagy alázatossággal folyamodunk... ...méltóztassék ezen terhes dolgunkat méltó tekéntetben venni és kegyes Dispositiott[2] eránta tenni. Alázatos fel hajtói Szegíny Szolgái Csapod Lakosok."

Ebben az ügyben a lövői esperes jelentést küld Győrbe 1754. július 12-i kelettel:

"Incolae possession Pusztacsalád Anno 1754. die Junii convocati… …intuitu aedificii parochialis, respondent:

1.) Licet domus parochialis non habetur in filiali, nec alia ratio se offerat pro excusatione legali, quia tamen hactenus nullam pendebant concursum ad aedificium aut conservationem ejusdem domus in matre, neque in posterun praestabunt.

Szóval, mivel eddig sem tartoztak semmivel, ezután sem hajlandók plebániaépítéssel, vagy fennmaradással foglalkozni.

2.) Concursum absolute non denemagus, si Dominus Parochus omni die Dominico tertio et Festino apud nos celebratt Divina, non út hactenus tantum Dominica teria, seclusus Festis , in tertialitate supportabimus onus.

Mindazonáltal, ha a plebános hajlandó változtatni az eddigi szokáson, és nemcsak minden harmadik vasárnap, de minden harmadik ünnepnapon is Családon misézik, a közmunkák harmadával hozzájárulnak.

Himod ímmel-ámmal megígérte, hogy a munka negyedével járul hozzá, mint filiális, Hövej pedig egészen visszautasította.

Közben a hercegi uradalom felé is tétettek lépések, de úgy látszik, a hercegi tisztviselők különféle kifogásokkal élve nem siettek az anyagok beígérésével és kiutalásával.

Erre engednek következtetni a "Parochiala V. Csapod" feljegyzései 1775 tavaszáról. "Csapodi helységben a Plébánia Ház úgy annyira mind falára, mind pedig födelire nízve elromlott, hogy azt többnyire csak támadikok tartották és a Plébános abban szintén félve és rettegve lakott: ezen összedűlni indult Plébánia Háznak tehát szüksíges volt fundamentombul újraépülni. De ki tartozik fölépíteni? Már közel 20 esztendőnek előtt nagy Villongás támadt és ekkoráig tartott Csapodi lakosok és Puszta Családi filialisták között. Csapodiak azt vallották, hogy csak az Méltóságos Herczeg mint földesúr a materiáliákat megadja, ők minden forokat és kézi szolgáltatásokat véghez visznek, de úgy, hogy Puszta Családiaknak soha egy Miséjek se légyen és a Plébános ne legyen köteles Családra járni."

A családiak földesura (Dr. Festetics Pál) erre azt felelte, hogy a családiak vegyenek részt az építésben, de minden 3. vasárnap legyen miséjük, mert e nélkül igazságtalanság volna, hogy ők csapodiakhoz concurráljanak Családrul.

Az esperes vezetésével 1775. május 24-én megegyezett a két község: Csapod 2/3 részben teljesít minden munkát a plébánián, Család 1/3 részben. Himod és Hövej 1764-ben már elszakadtak Csapodtól, tehát róluk nincs szó.

Úgy látszik, az ügyintézés "tengeri kígyói" akkoriban is ismeretesek voltak már. 1697-ben megállapítják a plébániáról, hogy "ruinosa" és még 1775-ben kénytelen benne lakni a plébános, anélkül, hogy csináltak volna vele valamit. Úgy látszik, Zichy Ferenc püspök nagyon el volt foglalva a győri székesegyház újjáépítésével, szépítésével, a herceg pedig Bécsben volt elfoglalva Mária Terézia fényének emelésével.

1775-ben végül sikerül megállapodásra jutni. Ekkor íródott meg az az egyezség, amely Gróf Festetics Pál közbenjárásával jött létre.

[1] Szabad fordításban: A plébánosnak van egy háza, melynek épülete egy szobatesten és egy télikerten kívül nagyon rossz és romos a tetőkkel együtt.

[2] Diszpozíció: rendelkezés, intézkedés, utasítás